Innovatív álláskeresési technikák II.

Személyes honlap és más personal branding eszközök…

Ahogy azt korábbi cikkemben olvashattátok, manapság egyre fontosabb szerepet kap karrierünk során az „én márka” építés, akár külföldön, akár idehaza képzeljük el a jövőnket. A videó-önéletrajz kifejezetten hasznos lehet, ha nyelvtudásunkról, idegen nyelvű kommunikációs készségeinkről szeretnénk számot adni és még az első találkozás előtt ki szeretnénk vívni leendő munkáltatónk személyes szimpátiáját. Azonban a personal branding és az innovatív álláskeresési praktikák nem érnek itt véget. Sőt, ha komplexen gondolkodunk, a videó csupán egy eszköz, amit ha okosan használunk, szép eredményeket hozhat. Többek között ugyanis lehetőséget ad rá, hogy erősíthessük vele online jelenlétünket.

De fontos, hogy ne csak youtube-on, hanem más közösségi csatornákon is aktívak legyünk, és megfelelően kommunikáljuk azokat a képességeinket, melyeket hangsúlyozni szeretnénk. Legyünk mi a „valamilyen” ember az ismeretségi körünkben: a számítógép-zseni, a természet-rajongó, a kreatív gyöngyfűző, az egészségtudatos, stb… Bármi, amivel hosszú távon foglalkozni szeretnénk, amiről azt akarjuk, hogy minden ismerősünk tudja, hogy mi értünk hozzá, és hogy az adott témában minket kell keresnie. Ez az első lépés: a legszűkebb körben, ismerőseink között felépíteni magunkat.

Ezt hogyan tehetjük meg? Az egyik legegyszerűbb és leglátványosabb módja, ha minket releváns szituációkban ábrázoló fotókat posztolunk közösségi oldalunkon. Például, ha valaki kezdő fodrász, egyre több olyan fotót jelentethet meg magáról, ahol munka közben, vagy az elégedett vevőkkel látható. De ez a módszer a legtöbb szakmában könnyedén alkalmazható, egyszerűen adaptálható. Mutassuk meg, mivel foglalkozunk, és osszuk meg másokkal referenciáinkat.

A fényképes posztok mellet akár rövidebb hangfelvételeket, videókat is készíthetünk. Például szárnyainkat próbálgató előadóművészként egy-egy fellépésünkről tehetünk ki anyagokat, vagy stúdió körülmények között is rögzíthetünk valamit… De magántanárként, oktatóként, coachként saját szemléltető videóval is előállhatunk. Később aztán terjeszkedhetünk: szakmai fórumok aktív hozzászólójaként, hasznos kommenteket adva, idővel addig ismeretlen emberek körében építhetjük fel imidzsünket.

Ezen kívül aztán további lehetőségeket is találhatunk arra, hogy bemutatkozzunk, akár szakmai téren, számot adva készségeinkről, értékeinkről, akár betekintést engedve szenvedélyeinkbe, hobbijainkba. Ennek az egyik legkomplexebb és legkézenfekvőbb módja egy saját honlap. Egy honlap, ahol ha kell képekkel, videókkal illusztrálva mutathatjuk be munkásságunkat, de ha arról van szó, pusztán csak saját írásainkat is publikálhatjuk abban a témában, aminek szakértői vagyunk, vagy amit hobbi szinten, de magas színvonalon űzünk.

Azok a cégek, akik tényleg a megfelelő embert keresik egy-egy posztra, ma már nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják, ha egy önéletrajzban online tartalmakra mutató linkeket találnak. Ez lehet egy videó, vagy épp egy saját honlap. Sőt, arra is akad példa, hogy valaki önéletrajzként csupán egy linket küldjön el.

De természetesen, ma még érdemes kombinálni a különböző eszközöket: készítsünk egy maximum kétoldalas, hagyományos (szakszóval: „amerikai típusú”) önéletrajzot, majd annak a legelején helyezzük el a linkeket. Ezek vezethetnek egy komplett oldalra, vagy olyan blogra, amely bemutatja a hobbijainkat, szakmai előéletünket, referenciáinkat (akár fotókkal, videókkal), de fontos, hogy mindenképp egy teljesebb, izgalmas képet fessen rólunk.

Miért éri meg?

Nem egy történetet ismerünk, mely arról szól, hogy egy-egy bemutatkozó videó vagy bizonyos témában publikált cikksorozat alapján egyes cégek egyből fel is vettek embereket. De ha mégsem így lenne, még akkor is nagyobb eséllyel kerül sor személyes meghallgatásra, és az állásinterjú során nagy előnyt jelent, ha nem a nulláról kell bemutatkoznunk. Ráadásul a beszélgetés során ezekkel a már korábban megosztott tartalmakkal könnyebben alátámaszthatjuk mondanivalónkat, még hitelesebbek lehetünk. De már az is komoly előnyt jelent, hogyha a jelentkezők tömegében „a valamilyen” emberré válunk: magyarul emlékezetesek maradunk az interjúztatók számára. Ideális esetben, ez valamilyen pozitív élményt kell, hogy jelentsen.

Például attól, hogy épp egy könyvelői állásra jelentkezünk, még vezethetünk hobbi szinten gasztro blogot. A kettő nem hogy nem zárja ki egymást, sőt, segíthet is: sokat javíthatunk esélyeinken, hogy kitűnjünk más , “unalmasabb”, átlagosabb pályázók közül.

Tudatosság, stratégiai gondolkodás

Azonban ha önmárka építésbe kezdünk, ahhoz elengedhetetlen a megfelelő önismeret. Ha tisztában vagyunk vele, hogy mik az erősségeink, gyengeségeink, ez segíthet abban, hogy tudjuk, milyen irányba induljunk, mire építsünk, vagy épp milyen téren fejlesszük még magunkat.

És ahogy az előző cikk végén utaltam rá, az „én márka” építés, a personal branding nem csupán egyetlen állás megszerzésére irányul. Egy hosszú távú karrierstratégia része lehet. Egy nagy márkának is szüksége van időnként különböző kampányokra, akár csak szinten tartó, vagy emlékeztető jelleggel. Így ha egyszer elkezdjük, nekünk is érdemes gondoznunk saját brandünket. Ha saját honlapot csinálunk, frissítsük, hogy naprakész legyen. Ha blogolunk, tegyük azt rendszeresen. Ha mindezzel együtt, vagy önmagában a közösségi oldalakon is szeretnénk jelen lenni, időről időre erősítsük meg ismerőseinket vagy követőinket, hogy még mindig az adott területen tevékenykedünk és aktívak vagyunk. Posztoljunk rendszeresen, és idővel meglesz a hatása. Egyetlen „munkáim” című Facebook albumtól ne várjunk csodát. De ha egy nagyobb albumnyi képet szétosztva, heti két-három alkalommal posztolunk, pár hónap alatt igen hatásos eredménye lehet. Persze, nagy a kísértés, hogy egy friss fotósorozatot minél előbb megmutassuk mindenkinek, de némi tudatosság, önuralom és türelem csodákat tehet.

A sikeres personal brading online eszközei tehát:

  • bemutatkozó fotók / videók / szövegek
  • saját oldal szakmai publikációkkal vagy bloggal valamelyik érdekes hobbinkról (amivel talán szívünk mélyén mindig is szerettünk volna főállásban is foglalkozni)
  • aktív jelenlét a közösségi oldalakon, majd a különböző fórumokon

Ne felejtsük el, hogy ezeknek a tartalmaknak egy része lehet nyilvános és persze korlátozottan hozzáférhető is (ha épp úgy állítjuk be), és adott esetben szólhat kifejezetten azoknak, akikkel megosztjuk őket (akár egy önéletrajz elején). Ezek már mind egyéni döntéseinken múlnak. De fontos, hogy ebben is tudatosak maradjunk, és ennek megfelelően végezzük el a privacy beállításokat.

És hogy mik a personal branding alapvető előnyei?

  • segít abban, hogy hitelesek legyünk,
  • megkülönböztet másoktól
  • emlékezetessé tesz, segít, hogy mások emlékezzenek ránk.

Mindez igaz egy-egy állásinterjú során is, ha elég ügyesen használjuk az eszközöket, de ha egyéni vállalkozóként, szabadúszóként dolgozunk, éppúgy hasznos lehet.

banner_ngs_studio.png

Ha szeretnétek még jobban elmélyedni a témában, számos lehetőségetek van: kommenteljetek, vagy keressetek bátran az NGS elérhetőségein!

Digitális képutómunka kezdőknek

Online kurzus tematika

Digitális képutómunka kezdőknek

Fotózás RAW-ban

A Vizuális Kreativitás Blog Fotó rovatában a kulisszatitkok, fotózási praktikák mellett néhány további gyakorlati tippet is szeretnék adni, melynek remélhetőleg hasznát veszitek a mindennapi fényképezés során is.

Lépésről lépésre haladva először az alapkorrekciókról lesz szó, majd később megmutatom, hogy milyen további előnyei vannak a RAW-ban, mint tömörítetlen formátumban készült képeknek, és milyen kreatív megoldásokat tartogat még számunkra a Photoshop és a Lightroom.

Egyesek talán azon az állásponton vannak, hogy manapság nem számít, milyen képet csinálunk, mert utómunkával úgyis tudunk rajta javítani. Azonban nem mindegy, hogy mégis mennyi időt fordítunk egy-egy munkára, másrészt egészen más kihívások elé állít minket az, ha egy jó alapanyagból kell valami izgalmasat alkotnunk, mint az, ha egy rossz felvétel hibáit kell toldozgatnunk-foldozgatunk. Így leszögezném, hogy egy jó képhez nem csupán Photoshop ismeretek, hanem megfelelő minőségű képek is kellenek – és ezt sose felejtsétek el.

Ugyanakkor jó képeket nem csak a legdrágább felszerelésekkel csinálhatunk, így a blog célja, hogy mindenki által elérhető géppel és objektívvel készült felvételeken keresztül mutassam be különböző technikákat. Ismerve az eszközeink hiányosságait, könnyen megoldást találhatunk az általuk okozott problémákra, hogy aztán érdemben foglalkozhassunk képeink kreatív kidolgozásán.

A RAW-ról

A RAW-ban készült képekről általánosságban elmondhatjuk, hogy a megszokott jpeg fotókhoz képest elsőre sokszor kicsit sötétebbnek és kevésbé élénknek tűnnek. Ennek az az oka, hogy míg a jpeg esetében a kamera automatikusan beállít egyfajta kontrasztot, a színeket, a fehéregyensúlyt, zajszűrést és esetleg némi textúrát, ha egy RAW file-t nyitunk meg, a képszerkesztőnk ezeket az értékeket 0-ra állítja, és mindent mi magunknak kell majd módosítani.

De mit kapunk cserébe? Például egy sokkal szélesebb dinamikatartományt. Míg egy jpeg fotó kiégett égboltjára hiába próbálnánk később visszacsempészni a felhőket és az apró részleteket, egy megfelelően exponált RAW felvételen ezt gond nélkül megtehetjük. De ugyanez igaz az árnyékokkal is. A sötét területek is ugyanúgy tartalmaznak hasznos információkat, melyekkel gazdagíthatjuk felvételünket.

Ráadásul minden folyamatot úgynevezett „non-destruktív” módon végezhetünk el, úgy, hogy az eredeti file érintetlen marad. Ez azért fontos szempont, mert általában valahányszor állítunk valamit a digitális képeinken, azok minősége folyamatosan romlik. RAW fileokkal dolgozva azonban a renderelés pillanatáig csak amolyan „virtuális” korrekciókat végzünk, melyeket végül egyszerre, egy lépésben alkalmazunk, és így jobb képminőséget kapunk.

Többek között beállíthatjuk a számunkra megfelelő fehéregyensúlyt, kontraszt arányt és színeket, a különböző lokális filterekről nem is beszélve. Ráadásul bármikor visszanyúlhatunk bármelyik paraméterhez, és finomíthatunk annak beállításán.

Tematika:

Meglepő eredményeket érhetünk el már egy megfizethetőbb gép esetén is, ha kihasználjuk a RAW fotózás előnyeit. Ezt demonstrálva a rovat cikkeiben egy középkategóriás Canon EOS 600D–vel és többnyire alap, kit-objektívekkel készült felvételeken dolgozunk.

canon-600d.jpg

Látni fogjuk, hogy milyen kompromisszumokat követel meg a kevésbé érzékeny gép és rosszabb fényerejű objektív használata, mint ahogy azt is, hogy a gyakorlatban nem feltétlenül kell, hogy ezek korlátozzanak minket bármiben is.

banner_ngs_studio.png

Néhány kulcsszó az elkövetkező anyagokhoz (szándékosan angol kifejezéseket használva, hiszen a Photoshopban és Lightroomban is ezekkel találkozhattok majd):

Globális beállítások, korrekciók: Exposure, Contrast/Clarity, Highilghts/Shadows, Whites/Blacks, Lens correction, Upright, White Balance , Vibrance/Saturation, HSL, Color, Noise reduction, Sharpness,)

Filterek használata: brush, radial filter, graduated filter

Dodge and burn, panorama merge, layerek, maszkok és a stamp tool használata.

retus2-lightroom.jpg

Fényképek napellenző használatával és anélkül.

Tippek a napellenző használatához

Mikor és milyet használjunk?

Laikusként, de akár kezdő fotósként is, mások kameráit nézegetve egy-egy rendezvény vagy fotózás alkalmával biztos feltűnt már nektek az objektívek végére rögzíthető sokféle, különböző formájú műanyag árnyékoló. Ez a legtöbb kompakt fényképezőn egyáltalán nem jellemző, de a kisebb D-SLR gépeken se mindig találkozhatunk velük.

Ha még nem használtátok, azt gondolhatjátok, hogy ez egy olyan „kiegészítő”, amit feltétlenül be kéne szereznetek, hogy még profibb fotósok legyetek, és talán neki is álltok, hogy körülnézzetek kicsit az interneten, hogy mégis milyen árban, milyen változatokat kínálnak az egyes boltok.

Még mielőtt rátérnék a legnyilvánvalóbb szempontra, ami egyértelműen segít majd a választásban, lássuk, hogy mire való ez a kis műanyag darab – hogy kiderüljön, egyáltalán szükségetek van-e rá.

Védekezés az „eltévedt” fénysugaraktól

Alapvetően azt mondhatjuk, hogy akár szabadtéren, akár zárt téren dolgozunk, a napellenző megvéd minket a kéretlen, „becsillanó” napsugaraktól, egy szobában pedig a falakról visszaverődő, vagy a különböző lámpákból származó nem kívánatos fényektől.

Az objektívre eső fény napellenzővel és anélkül

Az objektívre eső fény napellenzővel és anélkül

Gondoljunk csak bele, jó időben gyakran a kezünkkel mi magunk is leárnyékoljuk a szemünket, hogy ne süssön bele a Nap. Ilyenkor egyből kicsit élesebben látunk, miközben összességében nem lesz sötétebb körülöttünk – egyszerűen csak nem hagyjuk, hogy bizonyos fények zavarják az érzékelésünket. Az objektívekre felszerelt napellenző is hasonló funkciót lát el, és segítségével tisztább, jobban körvonalazott képet kaphatunk, védekezhetünk a becsillanások ellen. Persze, van olyan helyzet, amikor direkt ilyesmi effektet szeretnénk létrehozni, így használata nem kötelező: egyszerűen csak el kell döntenünk, hogy milyen végeredményt szeretnénk.

Fényhatások a kész képen napellenzővel és anélkül.

Fényhatások a kész képen napellenzővel és anélkül.

Mivel felhelyezésével leárnyékolunk egyes, a főiránytól különböző szögekből érkező fénysugarakat, beltéren, világos falú szobákban is sokszor hasznos lehet. De segíthet akkor is, ha épp ablakon keresztül szeretnénk fényképezni: ilyenkor megoldhatjuk vele a tükröződő üveg problémáját.

Fizikai védelem

Bármilyen körülmények között is dolgozunk, fontos, hogy kameránk egyik legérzékenyebb része, az objektív ne sérüljön meg. A fenti előnyökön túl akár „életet is menthet”, ha egy koccanás, vagy bármilyen kisebb ütődés nem közvetlenül az üveget éri. Természetesen, felszerelhetünk protektor szűrőt is, de kritikus esetben az is éppúgy megkarcolódhat vagy be is törhet. A fotózás helyszíne válogatja, de olykor csupán emiatt, a fizikai védelem miatt is érdemes fölhelyeznünk ezt a kiegészítőt objektívünk végére.

Milyet válasszunk?

Ha az eddigiek alapján úgy gondoljátok, hogy valóban szükségetek van rá, akkor már csak azt kell eldöntenetek, hogy mégis milyen méretben és formában szerezzétek be. Bár, amint látni fogjátok, ez egy viszonylag kis dilemma. Ugyanis erre a kérdésre egy igencsak nyilvánvaló válasszal szolgálhatok: azt válasszátok, amelyik kifejezetten az adott objektívetekhez való. Mert bár sokféle változat létezik, a gyártók minden típushoz külön napellenzőt készítenek. Ennek egyszerű az oka. Ugyanis ezek formájának illeszkednie kell az adott objektív karakterisztikájához.

Általánosságban elmondható, hogy a nagy látószögű objektívekhez valamilyen „tulipán” forma illeszkedik a legjobban. Ez ugyanis a négy sarkánál bevágva, a két oldalsó szárát lerövidítve nem okoz semmilyen kellemetlen „vignet” hatást a képen.

A teleobjektívek esetében ezek a bevágások már feleslegessé válnak, hiszen jóval szűkebb szögben látnak, mintsem hogy egy szabályos henger alakú ellenző bármilyen problémát okozzon számukra. Így ilyenkor egy egyszerű, csőszerű forma is megfelelően ellátja a feladatát.

Zoom objektíveknél fontos, hogy a legtágabb nyitási szögben se „vignettáljon”, így a zoom tartománytól függ, hogy milyen lesz az ideális kialakítás.

Konklúzió:

Tehát, ha több objektívünk van, sajnos nem igazán lesz egyetlen napellenző, amelyik mindegyiken használható. Érdemes megnézni a gyártó ajánlásait az egyes típusokhoz, és ha végül nem is az általában drágább, gyári kiadás mellett döntünk, a specifikáció alapján már az utángyártott változatok közül is ki tudjuk választani a megfelelő modellt.

Természetesen, ha a „vignet” effekttel szándékosan szeretnénk játszani, kísérletezhetünk többféle ellenzővel is, de az már egy másik kérdés, és nem biztos, hogy minden helyzetben praktikus dolog. Ne felejtsük el, hogy ha szükséges, ezeket a hatásokat később utómunkával is létrehozhatjuk.

banner_ngs_studio.png

Kiegészítés: mikor ne használjuk?

A fentiek alapján talán úgy tűnhet, hogy ennek a kis kiegészítőnek (a megfelelő darabot választva) pusztán előnyei vannak, és emiatt érdemes folyamatosan a gépen tartani. Felhasználás kérdése, és sokszor talán így is van. Azonban egy valamire mindenképp oda kell figyelnünk. Ha a gépvázba beépített vakuval fotózunk, előtte távolítsuk el a napellenzőnket. Minél nagyobbat használunk, ez annál fontosabb. Ugyanis a pereme blokkolja a vaku fényét, így árnyékot vet a képek aljára. Persze, zoom objektíveknél kísérletezhetünk szűkebb látószöggel, és ezzel a képen kívülre „komponálhatjuk” a kellemetlen árnyékot, ám ilyenkor a gyakorlatban a napellenző használata több nehézséget okoz, mint amennyi előnyt nyújt számunkra. Kivéve, ha nagy tömegben kifejezetten nagy szükségünk van a fizikai védelemre. Olyankor érdemes inkább kompromisszumot kötni: vagy nem fényképezünk túl nagy látószöggel, vagy beszerzünk egy „külső” vakut.

3 D tervezés

„Ajándék anyunak” 3D-ben

Avagy 3D scan és 3D nyomtatás – az új őrület: MiniMe

Lassan ismét teret hódít magának a 3D technológia. Ahogy egyre könnyebben elérhetővé vállnak idehaza is az újabb és újabb lehetőségek, úgy növekszik az igény ara, hogy saját életünkbe is becsempésszünk belőlük egy kicsit. Azok a megoldások, amik eddig kifejezetten egyes szakemberek munkáját segítették, már a hétköznapi felhasználás szintjére is szépen-lassan beszivárogtak. De ez így van rendjén: gondoljunk csak a rádiók, mobiltelefonok, vagy épp a számítógépek evolúciójára.

Az, hogy 3 dimenzióban képesek vagyunk tárgyakat, épületeket modellezni, nem új keletű felismerés. A mérnökök évtizedek óta használják számítógépek segítségét, hogy az így elkészült virtuális prototípusokból műszaki rajzokat nyomtatva, azok alapján alkossanak gépeket, építsenek fel házakat, hidakat és különböző létesítményeket. 3D-s animációval ma már szinte minden hollywoodi filmben találkozunk. De az a technológia, amivel a számítógép monitorán felépített modellünk egy az egyben „nyomtatható lett” az utóbbi pár évben vált elérhetővé a lakosság számára, és bár számtalan lehetőséget rejt, idehaza egyelőre még sokaknak újdonságot jelent.

New Generation Solutions - 3D makett

A 3D technológia azonban ennél is több: egy kétirányú út. Nem csupán a számítógép „tervezővásznán” megálmodott alkotásainkat kelthetjük életre a segítségével, hanem mi magunk is megpróbálhatjuk digitalizálni a minket körülvevő világot.

Nem is olyan régen, kevesebb, mint egy évtizede indultak hódító útjukra a különböző interaktív játékok, mint a Nintendo Wii, vagy épp az ezt megelőző EyeToy. A számítógéphez csatlakoztatott „kamera” segítségével láthatóvá váltunk a gép számára, ami aztán egyre pontosabban tudta leképezni a környezetét. Természetesen nem hagyományos kamerákról van szó, ugyanis ezek az érzékelők infraszenzorokkal ellátva a látható fény tartományán túl is működnek. Azonban, érzékelve a szélességet, magasságot és mélységet, már csak néhány ötlet és pár lépés kellett ahhoz, hogy végül ne csak „kameraként” működjenek, hanem valódi 3 dimenziós képet rögzítsenek, és így „scannelhessünk” is velük.

Ennek köszönhetően, manapság azon túl, hogy a virtuális térben mi magunk is megálmodhatunk még nem létező formákat, lehetőségünk van arra, hogy kézzelfogható, természetes elemeket, vagy akár élőlényeket vigyünk be digitális világunkba. Végül ezeket a saját magunk által megtervezett, vagy a természettől kölcsönzött, bescannelt formákat különböző méretben, a célnak legmegfelelőbb anyagokból „nyomtathatjuk ki” 3D-ben.

3D scan és 3D nyomtatás

Sokat hallhatunk manapság művégtagokról, amiket szintén ezzel a technológiával készítenek emberek és állatok számára. Kétségtelen, hogy az orvostudomány területén is számtalan új lehetőségeket kínál. De hétköznapi viszonylatban egy saját magunk által tervezett egyedi telefontok, gyerekjáték, vagy akár egy MiniMe figura kinyomtatása kifejezetten szórakoztató felhasználási mód lehet.

Ez utóbbinak a lényege, hogy saját magunkat bescanneltetve, majd „kinyomtatva”, egyedi apró szobrocskákat kapunk. Lehetnek mellszobrok, egész alakos modellek, esetleg saját fejünkkel elkészített akciófigurák. A lényeg,hogy a műanyagból felépülő kis figurákat kifestve – ha úgy tetszik, a fotózkodás egy újabb változataként -, megkapjuk önmagunk 3 dimenziós, miniatűr változatát.

02.png

Stúdiónkban ezzel a technológiával legutóbb egy kis családi meglepetés készült: gyerekek scannelése és 3D nyomtatása az édesanya számára. Különös élmény a gyerekeknek és kreatív ajándék az anyukának…

Innovatív álláskeresési praktikák I.

Videó önéletrajz itthon és külföldön

Néha ellentétes véleményeket hallhatunk a hagyományostól eltérő álláskeresési praktikákról. Egyes HR-esek meggyőződéssel állnak ki amellett, hogy bizony, a jól bevált önéletrajz és motivációs levél, mint pályázati csomag elküldése az egyetlen járható út, ha valaki egy meghirdetett pozícióra jelentkezik. Azonban tegyük hozzá, hogy talán épp ők lesznek azok, akik az állásinterjún a „sorolja föl három jó és három rossz tulajdonságát” közhelyes és fantáziátlan kérdéssel indítanak – amiből, valljuk be, szinte semmi érdemlegeset nem lehet leszűrni a jelentkezőről. Ugyanis a rutinos interjúra járó már jó előre felkészül erre, szépen „felmondja a leckét”, aki azonban épp első interjúján vesz részt, zavartan próbálja összeszedni a legmegfelelőbb hat szót…

De mi lehet a céljuk? Egy olyan munkaerőt találni, aki tucatnyi meghallgatással a háta mögött jelesre vizsgázik, mint interjúalany, vagy aki ténylegesen a legjobb ember az adott posztra? Cége és szakmája válogatja. Így hát nem minden esetben járhatunk szerencsével egyedi, rendhagyó álláskeresési technikákkal, de a világ manapság afelé tendál, hogy igenis van létjogosultsága ezeknek a módszereknek. És nem csupán egy-egy állás megpályázásakor, hanem egész karrierünk építése során, amikor megtervezzük és elkezdjük megvalósítani hosszú távú céljainkat. Manapság kevés olyan ember van, aki 4-5 évnél több időt töltene egyetlen munkahelyen, így mindenkinek érdemes kiépíteni saját stratégiáját arra, hogy milyen lépésekben szeretne tovább haladni. Ennek megalapozásában segíthet a personal branding.

Azonban nem csak munkavállalóként, hanem szabadúszóként, vállalkozóként is fontos a saját brand kialakítása. Sőt! Aki ki szeretne tűnni a tömegből, és hatékonyan szeretne ügyfeleket, megbízókat találni saját maga számára, mindenképp fontos, hogy elrugaszkodjon az itthon már megszokottnak mondott formuláktól.

A videó önéletrajz itthon…

Magyarországon még mindig különlegességként tekintenek rá, bár a videó önéletrajz a tengerentúlon és sok európai országban ismert, gyakori megoldás az iskolai felvételik és álláskeresés során is. A közösségi média lehetőségeivel kombinálva pedig kifejezetten hatékony eszközzé válhat. Gyakorlatilag bárki elkészítheti saját reklámfilmjét, ami (ha csupán a Facebookos ismerősei osztják meg a közösségi oldalon) rögtön több száz, több ezer emberhez érhet el.

Némi humorral fűszerezett, vagy épp hiteles, hozzáértést sugalló videónkkal akár már ismerőseink ismerősei között is találhatunk valakit, aki felfigyel ránk és segítségünkre lehet a továbblépésben. Arról nem is beszélve, hogy kreatív ötletekkel akár saját vírusvideót is készíthetünk, ami aztán korlátok nélkül terjed emberek tízezrei között.

De ha mégse szeretnénk a félig-meddig privát bemutatkozásunkat nyilvánosan elérhetővé tenni, célzottan is elküldhetjük azt, az önéletrajzunk mellé csatolva. És ne gondoljuk, hogy le kell ragadnunk a fehér vászon előtti monológoknál. Grafikusként, marketingesként, kommunikációs szakemberként, de akár mérnökként, vagy épp vendéglátósként is bemutathatjuk képességeinket, munkáinkat, odaillő, megfelelő vágóképekkel, narrációval kombinálva. Mindezt röviden, tömören, két-három percben – szó szerint saját reklámfilm formájában.

Irány külföld!

Ha külföldi állásra pályázunk, miért kéne, hogy nyelvtudásunk csak egy újabb pont legyen az önéletrajzunkban, és hogy egy e-mail elküldése után heteket, hónapokat várjunk az első skype-os interjúra? Egy videós bemutatkozó anyagban közvetlenül, „személyesen” győzhetjük meg leendő munkáltatóinkat kommunikációs készségeinkről, egyúttal inkább kihangsúlyozva további kompetenciáinkat is. Egyes szakmák már az első pillanatban megkövetelik a személyes szimpátiát. Gondoljunk csak a gyermekmegőrzésre vagy ház körüli szakmunkákra, a hostess, animátori vagy vendéglátói állásokról nem is beszélve. Nem feltétlenül kell mindig nagyvállalati modellben gondolkodnunk, különösen, hogy sokan első sorban nem is ilyen területen szeretnének elhelyezkedni idegen országokban.

De magyar orvosként a szaktudás mellett a nyelvtudás, az ambíció is éppoly lényeges. Sok külföldi vállalatnál az emberek motivációja, gondolkodásmódja gyakran többet ér, mint maga a szakmai tapasztalat – különösen, ha pályakezdőről van szó. Hiába jó szakember valaki, ha képtelen a kollégákkal, ügyfelekkel (adott esetben a betegekkel) megfelelően kommunikálni. És ezek csak újabb kiragadott példák. Értelmiségi és szakmai munkák tucatjai válhatnak elérhetővé külföldön azok számára, akik ügyesen használják ki ezt a kreatív álláskeresési praktikát, tegyék azt egy közösségi oldalon terjesztett vagy hagyományos önéletrajz mellé csatolt videós bemutatkozó anyag segítségével.

Nagy lépések a saját márkaépítés útján…

A gyorsuló világban egyre többen ismerjük fel a jól megtervezett karrier fontosságát. Megvannak a céljaink, és annak érdekében igyekszünk lépésről lépésre, tudatosan haladni: kezdetben talán egy kisebb posztot választunk ki egy jó nevű vállalatnál, vagy esetleg úgy döntünk, hogy első körben szépen fölküzdjük magunkat egy kisebb cég vezető pozíciójába. Később aztán mindig céltudatosan, átgondoltan váltunk munkahelyet, szerzünk tudást, építjük kapcsolatainkat, hogy egy adott szinten már minket találjanak meg azok az emberek és cégek, akikkel kezdettől fogva együtt szeretnénk dolgozni.

Ha ilyesmi rendszer szerint kívánunk előre jutni, idővel az önéletrajzunk önmagában kevés lesz. Természetesen, címszavakba összefoglalva leírhatjuk benne a legfontosabb dolgokat, de szükségünk lesz egy olyan komplex, interaktív felületre, ahol naprakész információkkal, releváns tartalmakkal támaszthatjuk alá mindazt, amit egy önéletrajzban csupán párt mondatban vagy néhány vázlatpontban tudnánk megemlíteni. Arról nem is beszélve, hogy ha már nem mi magunk pályázunk meg állásokat, hanem azért dolgozunk, hogy a megfelelő emberek találjanak meg minket, elengedhetetlen, hogy ehhez már egy felépített branddel és megfelelő csatornákkal is rendelkezzünk.

A következő cikkeimben ezekről a lehetőségekről is szót ejtek.

banner_ngs_studio.png

Flyer-cover

Alapgondolatok grafikai tervezéshez

A reklámanyagoktól az önéletrajzig

Bármivel is foglalkozzunk, bármilyen területen is mozogjunk, manapság előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, hogy valamilyen kreatív anyagot kelljen összeraknunk. Ha máskor nem, saját facebook profilunk kialakításakor, egy igényes önéletrajz elkészítésekor, vagy épp egy baráti facebook-esemény szervezéskor. Sokat segíthet, ha ismerünk pár alapfogást, és bármilyen programmal is dolgozzunk, jó, ha néhány alapelvet mindig szem előtt tartunk. A legfontosabb az átláthatóság, rendezettség és az egyértelmű üzenet.

Tipográfia:

Csak annyi szöveget, feliratot használjunk, amennyi feltétlenül szükséges, és próbáljuk meg a lényeget minél tömörebben, egyértelmű címszavakban összefoglalni. Különböző színekkel és betűméretekkel könnyen vezethetjük az olvasó tekintetét, de legyünk óvatosak: ne használjunk túlságosan sok különböző betűtípust. A legjobb az, ha kiválasztunk két, maximum három fajtát, és ezekre építjük föl a kreatív látványvilágát.

Legyen egy címsorunk, ha szükséges, egy alcímünk, és ezen kívül még további kiegészítő szövegezést is használhatunk. A kifejezetten grafikai tervezésre alkalmas programokban, mint például az Adobe Illustratorban egy betűtípusból kiindulva igen sokféle eredményt kaphatunk: játszhatunk a betűtávolsággal, sortávolsággal és további arányok beállításával. Egy betűtípuson belül szintén nagy különbség lehet már aközött is, hogy csupa kis- vagy nagy betűket használunk-e. Tehát, ha a változatos tipográfiát szeretjük, akkor sem muszáj sokféle betűtípust kombinálnunk: kevesebbet használva, majd azokat átalakítva egységesebb, harmonikusabb eredményt érhetünk el.

Geometria:

Az emberi szem (illetve agy) természetéből adódóan érzékeny bizonyos arányokra, amit a képzőművészetben, a fotózás során is előszeretettel  használnak ki az alkotók. Sokszor előfordul, hogy egy-egy rosszul megszerkesztett anyag láttán a laikusok meg sem tudják mondani, hogy mi zavarja őket, de tudat alatt érzik, hogy valami nincsen rendben.

Emiatt fontos, hogy a látszólag rendezetlenebb, szabadabb szerkesztés mögött is egyfajta tudatosság álljon. Például a lenti flyer első oldalán már önmagában a cím elhelyezkedése meghatározza a képzeletbeli „margónkat”. Célszerű tehát, hogy minden grafikai és szöveges elemet ennek megfelelően helyezünk el.

Következetes sortávokkal és térközökkel dolgozzunk, és a különböző grafikai elemek horizontálisan és vertikálisan is egy adott vezérelv szerint illeszkedjenek egymáshoz.

Műtermi fotózás és lifestíle fotók

NGS Studio – Műtermi fotózás és kreatív lifestyle fotók

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy midig teljesen „szögletesen”, vagy épp középre rendezett koncepcióban kell gondolkodnunk. Fontos, hogy a méretek, arányok, a szövegek és képek elhelyezése mind az üzenet átadását szolgálják!

Hangsúlyok:

Gondoljunk csak bele, nem valószínű, hogy bárki is egyből teljes egészében végigböngészi a flyerünket, így mindig kell valami, egy fő üzenet, ami elsőre megragadja mások figyelmét. Színnel, betűmérettel, vagy épp figyelemfelkeltő képek használatával érhetjük ezt el. Elengedhetetlen, hogy a látványvilág a lehető legjobban illeszkedjen a mondanivalónkhoz.

Tervezzük meg okosan a színeket, és legyünk tisztában vele, hogy nem feltétlenül a túlzott színhasználat vezet eredményre. Az embereket ugyanis vonzzák a kontrasztok. Fotósok számára is hálás téma az ellentétek ábrázolása, például street fotó esetében öreg/fiatal, férfi/nő, ülő/álló emberek egyidejű szerepeltetése. Kreatív anyagokon a színek arányával is játszhatunk kicsit. Egy alapvetően deszaturált, színtelen környezetben például egy-egy apró színfolt is igen hatásos lehet. Különösen fabookon, amikor a hírfolyamban eleve túlsúlyban vannak a színes tartalmak. Nézzük meg, mekkora különbséget jelent néhány szín jelzés-szerű elhelyezése egy csaknem fekete-fehér anyagon!

Budapest With Us - Magenta flyer

Budapest With Us – Magenta flyer: színek nélkül és színekkel

Önéletrajz: a „személyes flyered”!

De nem feltétlenül kell mindig hagyományos reklámanyagokra gondolnunk! Vagy ha úgy vesszük, akkor az önéletrajzunk lehetne a mi saját, személyes reklámanyagunk. Hiszen mire is használjuk? A saját célcsoportunknak, a munkáltatóknak küldjük el, és nekik próbáljuk “eladni” magunkat. És mint minden figyelemfelkeltő, üzenethordozó, meggyőzési szándékkal készített anyagnál, itt is rengeteget számít az első benyomás.

Persze, mondhatnánk, hogy ilyenkor annyira szűk formai keretek közé vagyunk szorítva, hogy gyakorlatilag esélyünk sincs kitűnni más emberek önéletrajzai közül. De ez nem igaz. Inkább közelítsük meg úgy a dolgot, mintha egy nagy multi cég arculati kézikönyve szerint kéne elkészítenünk reklámanyagunkat. Mert ahogy az alábbi példából is látszik, kötött formai követelmények mellett is megfogalmazhatunk egészen különböző üzeneteket.

Családi fotózás, fashion fotózás, esküvői fotózás és fotó digitalizálás

NGS Stúdió: Családi fotózás, fashion fotózás, esküvői fotózás és fotó digitalizálás kreatívok

Ami azonban kifejezetten fontos (a fenti kreatívokhoz képest), hogy önéletrajzban ne használjunk túlságosan sok színt. Az esztétikai és ízlésbéli okok mellett egyszerűen gondoljunk csak a fekete-fehér kompatibilitásra. Sok cég ugyanis csak így, szürkeárnyalatosan nyomtatja ki a pályázók anyagait. Emiatt még az önéletrajz-fotónkat is érdemes szürkeárnyalatosan tesztelni, hiszen előfordulhat, hogy bár színesben jól mutatunk rajta, „fekete-fehérben” nyomtatva előnytelen lesz számunkra.

Fényképünk önbizalmat, határozottságot és igényességet sugározzon, amihez hozzá tartozik a kép minősége is. Nézhetünk ki bármilyen jól az adott képen, ha lerí róla, hogy egy tükörben készített telefonos selfie, vagy épp egy facebookos csoportképről „vágtuk ki” magunkat. Olyan helyeken, ahol fényképes önéletrajzokat várnak, ez lesz az első benyomás rólunk, és javarészt az önéletrajzokat feldolgozó HR-es kolléga szimpátiáján múlik majd, hogy tovább jutunk-e a döntéshozóhoz.

Mivel HR-esek nagyrészt hölgyek, nőként nem érdemes olyan fotót választani, ami egy másik nő számára bármilyen szempontból provokatív lehet, ellenszenvet válthat ki belőle, vagy épp hiúságában sértheti őt. Bármennyire is azt gondolnánk, hogy csak a tudás és szakértelem számít, tudnunk kell, hogy a céges oldalon is mindig egy-egy “magánszemély” áll a maga szubjektivitásával. Kerülendő a túlzott smink vagy a látványos retusálás, és gondosan válasszuk meg a hátteret, a fotókörnyezetet is. Nem biztos, hogy egy nyaraláson készült tengerparti kép a legcélszerűbb, bármennyire is jól nézünk ki rajta.

És természetesen, mint minden komplex kreatív anyagnál, itt is a legfontosabb az összhang, harmónia és átláthatóság. Ha első ránézésre eléred, hogy valaki elkezdjen beleolvasni a leírtakba, az már fél siker!

Fotózás, grafika, social media, szövegírás

Grafikai témájú kérdésiteket, észrevételeitek bátran kommenteljétek, illetve bátran jelentkezzetek be INGYENES önéletrajz tanácsadásra, vagy épp kedvezményes önéletrajz fénykép készítésre belvárosi műtermünkbe!

Event-foto-cover

Rendezvény-fotózás vaku nélkül

Canon EOS 6D és Tamron SP 24-70 teszt

A Budapest With Us szerzőjeként és fotósaként a vállalkozásom Erzsébet körúti műterme mellett számtalan alkalommal fordulok meg, fotózom külső helyszíneken, rendezvényeken is.

Nemrég a Magenta Árkád Budapest üzletének ünnepélyes megnyitóján Canon 6D vázzal teszteltem a Tamron SP 24-70mm f/2.8 objektívet. Úgy gondoltam, hogy ez egy ideális párosítás ahhoz, hogy egy bevásárlóközpont „természetes” fényei között, vaku nélkül adhassam vissza az esemény valódi hangulatát.

Akik kevésbé ismernék, a Canon 6D-t a full frames fotózás előszobájaként is szokták emlegetni, és számos paraméterben már megközelíti az EOS 5D képességeit. Persze biztos akad, aki vitatkozna ezzel, de az kétségtelen, hogy jó minőségű szenzorának köszönhetően sokszor kedvezőtlen fényviszonyok között is kényelmesen fotózhatunk vele…

Mozgó célpontok…

A Tamron lencse 2.8-as rekeszértéke mellett 500-640-es ISO-n már 1/250 – 1/100 másodperces záridőt is használhatunk. Természetesen, egy biztos kezű fotós még jóval e fölött is kényelmesen elboldogul anélkül, hogy megremegne a keze, ám rendezvényfotózásnál van számomra egy talán még ennél is fontosabb szempont. Nevezetesen az, hogy egyáltalán ne legyenek a képen elmosódott emberek, és hogy ennek érdekében minél inkább „megfagyasszak” egy-egy pillanatot. Ezt pedig a viszonylag rövid záridővel érhetem el. Természetesen, adott esetben akár a vaku is segítene, ám felmerül a kérdés, hogy ilyenkor mégis milyen beállításokkal vakuzzunk úgy, hogy a hatás teljesen természetes legyen. Mindig csak az előtér legyen világos, vagy használjunk erősebb vakut, és derítsük az egész helyiséget?

Magenta Arkad event

Fényviszonyok…

Vaku nélkül az előbbi dilemmát könnyedén áthidalhatjuk, azonban ügyesnek kell lennünk, figyelnünk kell a helyi adottságokat, fényeket, mert saját fényforrás hiányában csak a meglévő világításra támaszkodhatunk.

Egy bevásárlóközpont utcáján némi természetes fényt is kapunk, ahol emiatt kicsit könnyebb a helyzetünk, ám a butikokban, üzletekben a sok irányított spotlámpa már problémákat okozhat. Gyakorlatilag minden egyes kép elkészítése előtt komoly fényellenőrzésre van szükség, hiszen már 45-50 fokkal elfordulva is egészen más fényviszonyokkal találjuk szemben magunkat – csaknem, mintha egy másik térben lennénk.

És hát igen, vagy sikerül megfelelő fényre állítanunk a modellünket, vagy bevállalunk egy-két kéretlen fényfoltot vagy árnyékot az arcán és a testén.

Mert hát mi más lenne a legszebben megvilágítva egy üzletben, ha nem az áru. Az áru, ami a polcokon, az akasztókon, többnyire egy fal vagy állványok mentén sorakozik. Így hát elkerülhetetlen, hogy sok esetben az üzletben nézelődő emberek háta mögül érkezzen a legtöbb fény.

Kompromisszumok…

Legyen szó zárt- vagy szabad térről, én magam általában a csúcsfényekhez exponálok. Még akkor is, amikor spotlámpákkal erősen megvilágított, kifejezetten világos „háttérrel” van dolgom, inkább bevállalom azt, hogy adott esetben a témám kicsit sötétebb legyen, mintsem hogy teljesen kiégett pontokat kapjak a képen. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy teljesen alulexponált képeket készítek, inkább csak azt, hogy RAW-ban fotózva megadom a lehetőségét annak, hogy utómunkával a későbbiekben majd kedvem szerint tökéletesíthessem a felvételt. Tehát a megfelelő kompozíció kialakítása után fontos szempont, hogy az expozíció során ne legyenek teljesen kiégett és teljesen bebukott pontjaim a fotón, és így az utómunka során a csúcsfények visszahúzásával, illetve az árnyékok kinyitásával végül egy egészen részletgazdag fotót kapjak.

Váratlan helyzetek…

Az előbbi, viszonylag egyszerűbb esetben elegendőnek bizonyult csupán pár globális beavatkozás. Nagy vonalakban a fehéregyensúly beállítását, illetve a csúcsfények minimális korrekcióját követően az árnyékok kinyitásával máris egy kiegyensúlyozottabb végeredményhez jutottam. De mit tegyünk olyankor, ha ez már nem elég, mert épp egy olyan szerencsétlen helyzetben találjuk magunkat, hogy az alanyaink arca teljesen árnyékba kerül?

Ilyenkor is fontos a megfelelő expozíció, jelen esetben különösen az, hogy a sötét területek még véletlenül se csapjanak át feketébe, és így az utómunka során visszanyerhessük a szükséges részleteket.

Szerencsére akár a Photoshop, akár a Lightroom (ha épp rengeteg képpel van dolgunk, és gyorsabban szeretnénk haladni) kínál olyan lehetőségeket, amivel könnyen orvosolhatjuk az ilyenkor felmerülő problémákat. Legalábbis a legtöbb esetben sokat javíthatunk a dolgokon.

Természetesen nem lesznek műtermi minőségű fényeink, de eseményfotózásról, dokumentarista stílusról lévén szó, az adott helyzetekhez képest elfogadható eredményt produkálhatunk különböző, lokálisan alkalmazott filter segítségével. A kép globális beállításain és korrekcióin túl megpróbálhatunk saját fényeket csempészni a felvételre, és ezzel használhatóbbá, szebbé, tehetjük azt.

Konklúzió:

Tehát egy jó minőségű szenzorralt felszerelt géppel, jó fényerejű objektívvel akár vaku nélkül is bátran nekivághatunk zárt téri eseményfotózásnak. A lényeg, hogy manuális módban mindent paramétert a célnak megfelelően állítsunk be a gépünkön:

  • használjunk tág rekesz-beállítást, hogy az objektív minél több fényt engedhessen át,
  • ne fotózzunk túlságosan hosszú záridővel, hogy képeinken ne legyenek bemozdult, elmosódott emberek (ha sötét van, inkább válasszunk picivel magasabb ISO értéket),
  • kiemelkedően fényes területek esetén exponáljunk a csúcsfényekhez, hogy ne legyenek kiégett képpontjaink,
  • sötét téma esetén is ügyeljünk az expozícióra, hogy ne legyenek bebukott pontjaink.

A gyakorlatban nálam a Canon EOS 6D egész jól vizsgázott. A végeredményt az alábbi linkeken csekkolhatjátok, kérdéseiteket, észrevételeitek bátran kommenteljétek!

facebook.com/ngsstudio
facebook.com/Erdohegyi Brigi1
facebook.com/Erdohegyi Brigi2
facebook.com/Magenta